Csurgó 2054 lakásából 390, vagyis 19%, 1946 előtt épült, és a lakások 62%-ában fával is fűtenek – több helyen, mint gázzal. A régi házak egyedi nyílásméretei és a fatüzelés együtt határozzák meg, mire kell figyelni egy csurgói ablakcserénél. Összegyűjtöttük, mit mutat a népszámlálás, és mit vár el a város településképi rendelete a homlokzatoktól.
Kiszolgáló partner
Csurgó: kivel egyeztethet?
Csurgón nincs Én Ablakom-iroda, a csurgói érdeklődőket a kaposvári központunk szolgálja ki. A felmérésről, az ajánlatról és a beépítés részleteiről is velük egyeztethet.
Régi házak és fatüzelés Csurgón – a számok
A 2022-es népszámlálás szerint Csurgón 133 lakás épült 1919 előtt, 257 pedig 1919 és 1945 között. A legtöbb lakás – 820, vagyis 40% – a hatvanas–hetvenes években készült, 1981 és 2000 között pedig 486. 2000 után mindössze 116 lakás épült, 2011 óta 7.
Az 1946 előtti házakban ritka a szabványos ablakméret, a nyílásokat az évtizedek alatt gyakran átalakították. Ezeknél a házaknál a pontos méretet csak a helyszíni felmérés adja meg, és a régi tok kibontása után derül ki, milyen állapotban van a nyílás pereme. A hatvanas–hetvenes évek házainál a vastag, kapcsolt szárnyú fa ablakok kiváltása a jellemző feladat.
Fűtésre a csurgói lakások 62%-ában (1281 lakás) használnak fát, 55%-ukban (1125) gázt, sok háztartásban a kettőt együtt. Saját központi fűtés 1050 lakásban működik, 971-ben helyiségenként fűtenek, távfűtés nincs. Fatüzelésnél a rosszul záró ablakon át elszökő meleg miatt több tüzelő fogy.
A lakások 94%-a tégla-, kő- vagy kézi falazóelemes falú, vályogfalú lakásból mindössze 6 van. A népszámlálás idején 166 csurgói lakás (8%) állt üresen.
Csurgó településképi rendelete (15/2017. (XII.22.)) általános elvárást fogalmaz meg a településképi szempontból meghatározó területekre: a településközpontra, a vegyes, átalakuló területre, valamint a falusias és a kertvárosias lakóterületre. Egy épületszinten az ablakok szemöldökmagassága egyezzen meg, cserénél pedig törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú és színű nyílászáróra. A „törekedni kell” megfogalmazás irányt ad, nem merev tilalom.
A csurgói helyi védett épületeken szigorúbbak a szabályok. A jegyzék 78 épületet H1, további 40-et H2 védelem alá helyez; utóbbiaknál csak az utcai homlokzat védett. A védett épületek közé tartozik például a Széchenyi tér 2. alatti városháza és a Meller-kastély. Ezeken a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni, a cserénél pedig az eredeti épület anyaghasználatához igazodó megoldás engedélyezhető.
Ha egy helyi védett elem közterületre néző homlokzatán cserélne ablakot, településképi bejelentést kell tenni papíron, a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon, a polgármesternél, aki 15 napon belül dönt. Ez az összefoglaló tájékoztatás, nem hatósági álláspont; hogy az Ön háza szerepel-e a védett elemek között, azt a csurgói önkormányzat tudja megerősíteni.
Gyakori kérdések – Csurgó
Bejelentésköteles az ablakcsere egy csurgói védett házon?
Igen, ha egy helyi egyedi védelem alatt álló elem közterületre néző homlokzatán cserél nyílászárót (24. § (1)). A polgármester 15 napon belül dönt, a döntés ellen 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
Milyen tetőablakot javasol a rendelet Csurgó belvárosi karakterű részén?
A településközpont belvárosi karakterű területein a tetőtér-beépítés ablakainál a rendelet az eredeti állapottal azonos kialakítást vagy a tető síkjában fekvő tetőablakot javasolja (16. § (3)).
Mennyire gyakoriak a régi, egyedi méretű ablakok Csurgón?
A csurgói lakások 19%-a (390 lakás) 1946 előtt épült. Az ilyen házaknál az ablaknyílás gyakran eltér a szabványtól, ezért az árajánlatot helyszíni felmérés előzi meg.
Megnézem az online árakat ablakarajanlat.hu